Adatvesztés
A történések és a posztok megjelenése közé pontosan egy hétnyi késleltetést iktattam be, ez nem titkolt technikai információ. Nem minden esetben tudom aznap írásba foglalni a mondandómat, ilyenkor diktafonon rögzítem az eseményeket, illetve az elkészült írások átszerkesztésére is lehetőség nyílik így az egy hét folyamán. Tegnapelőtt szerdán elfelejtettem megjeleníteni a soron következő posztot, ilyen talán egyszer fordult elő velem, valamikor januárban. Ez ismét egy újonnan felfedezett analógia a tegnapi vizsgaidőszakos elméletemhez. Szóval szerdán nem jelent meg az aznapi poszt, s rá következő nap közbejött egy váratlan dolog, ami miatt ismét nem sikerült elérhetővé tennem az irományt. Erről a valamiről szeretnék most írni.
Tegnap délután a változásokkal kapcsolatos ötleteimet dokumentáltam a munkahelyemen, tervezgettem a jövőbeni hatékonyabb működésünket, amikor egyszer csak feltűnt, hogy az egyik prezentációs anyag hiányzik abból a könyvtárból, ahol neki a helye lenne. Tüzetesebben megvizsgálva a jelenséget azt tapasztaltam, hogy nemcsak a keresett dokumentum, hanem egyéb más dolgok is hiányoztak. Nem volt kétséges, itt valami komoly baj történhetett, rögtön adatvesztést valószínűsítettem. A számítógép újraindítása után szinte minden állomány eltűnt, meglepő, hogy a számítógép operációs rendszere, ha sántán is, de még valahogy elindult. A projektspecifikus állományoknak részben vannak biztonsági mentései, de a 10 év alatt felhalmozott eszközök és dokumentációk, saját ötleteim, képek, a 10 évig görgetett munkák és szemetek úgy néz ki már az enyészeté. Még nem tudom felmérni a veszteség mértékét, de az az igazság nem is bánkódok rajta oly nagyon. Annyi minden változik mostanság. Távozik a csoportból egy nagyon szorgalmas, nagyon kedves kolléganőnk, munkahelyi folyamatok átalakításán dolgozok, projektek, munkák vándorolnak egyik helyről a másikra és ezt az egészet megkoronázza, hogy elvesztem minden korábbi mentett dolgaimat, levelezéseimet, dokumentációimat. Szerencsétlenség vagy egy újabb jel? Szerencsétlenségnek nem tartom, persze sok erőfeszítésbe kerül majd az elveszett dolgok egy részét innen onnan újra összeszedni, de ha jelet akarok keresni történetekben, akkor azt tudom mondani, ha változunk, kezdjük tiszta lapról. Hagyjunk el minden régi sallangot és fókuszáljunk a jövőre.
Ma délelőtt aztán megvizsgálták a szakik a számítógépemet, adat visszaállítást nem vállal rá senki, csak Windows újra telepítéssel tudják orvosolni a problémát. Elnapoltattam az operációs rendszer újra installálását, a hétvégén megpróbálkozok privátban az adatvisszaállítással. Mivel munkavégzésre alkalmatlan a számítógépem ezért ma ebéd után otthagytam az irodát. Útközben hazafelé az autóban általában lenyugszom kicsit, kizárom közben a külvilágot, csak a forgalmat figyelem amolyan automata üzemmódban. A kocsiban töltött bő fél órában így alkalmam nyílik elmerülni a gondolataimban, ezek azok az időszakok, amikor Rá is gyakrabban gondolok. Valamikor télen jó pár hónappal ezelőtt, egy nap hazafele menet volt a maihoz hasonló intenzitású képzelődésem, amikor a gondolati képek nem foszlottak pillanatok alatt a semmivé. Az elmémben élősködő részeg majom ma hosszú ideig nem volt képes elkergetni az érzésekkel bőven átitatott gondolati képeket. Hosszasan masszíroztam a Lány vállát, nyakát, élethűnek tűnt minden egyes szorító fogás. Az ujjaim közt éreztem, ahogy a nyaki és nyak környéki izomcsomókból finoman kimasszírozom, s ezzel feloldom az elraktározott feszültséget. Ösztönösen éreztem, hogy a vizsgákra való készülés és a munka mellett most neki erre lenne szüksége. Remélem ez a mai érzés nem csak rám volt ilyen intenzív hatással, őszintén kívánom, hogy gondolataim a valóságban is fejtsék ki feszültségoldó és támogató hatásukat!
„A dolgok, amiket elveszítünk, visszatalálnak hozzánk, ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.”
Harry Potter c. film
>> következő - Térdeink érintkezése
<< előző - Változások időszaka
